Igazságügyi vizsgálati tanácsadó FIC
Igazságügyi vizsgálati tanácsadó


BÍRÓSÁGI SZAKÉRTŐK
IGAZSÁGÜGYI ELEMZŐK

FIC Windows Utilities
FIC Windows Utilities

Szerszámnyomok

 


Mik a szerszámnyomok ^
Mit értünk szerszámnyomok alatt?
Szerszámnyomoknak nevezzük azokat a nyomokat, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy szerszám nyomás, mozgás vagy hasonló hatás révén olyan felülettel érintkezik, amelynek anyaga kisebb keménységű, mint az alkalmazott szerszám anyaga. Ennek következtében a szerszám nyomokat hagy, és az érintkezési pontokon a felületen alakváltozást vagy bemetszést/vágást okoz. A szerszám fajtája, típusa és használati módja szerint a nyomok két fő kategóriába sorolhatók: benyomódási/alakváltozási nyomok és karcolási/kopási nyomok.

Laboratóriumi vizsgálatok ^
Nemzetközileg elismert, tudományosan dokumentált és bíróság előtt felhasználható tudományos és műszaki módszerek alkalmazásával laboratóriumi vizsgálatokat végzünk az alábbi célokkal:

  1. az alkalmazott szerszám fajtájának és típusának meghatározása az adott ügyben talált nyomok általános jellemzői alapján.
  2. egy vitatott, gyanúsítottnál lefoglalt konkrét szerszám összekapcsolása a nyomokkal speciális összehasonlító mikroszkópban végzett komparatív vizsgálattal, a biztosított nyomok és a szerszám egyedi jellemzői/nyomai között.

Nagy tárgyak esetében az egyedi jellemzők, vagyis a nyomokat hordozó területek lenyomatvételének és öntvényben történő másolásának módszerét alkalmazzuk, hogy a speciális összehasonlító mikroszkópban elvégezhető legyen az összehasonlító vizsgálat. Az érintett felületekről készült öntvények későbbi kriminalisztikai hasznosításra is felhasználhatók.

Értékelés - Hasznosítás ^
Ezenfelül végzünk:

  1. állami és más laboratóriumok vagy szakértők által készített laboratóriumi vizsgálati jelentések értékelését olyan ügyekben, amelyek szerszámokkal és azok nyomaival kapcsolatosak.
  2. további vizsgálatot igénylő bizonyítékok hasznosítását, a kiegészítő elemzéshez, dokumentáláshoz és bemutatáshoz szükséges kriminalisztikai pontok megjelölésével, valamint azoknak a pontoknak az azonosításával, amelyeknél laboratóriumi vizsgálat vagy hasznosítás lehetséges lett volna, de erre nem érkezett megfelelő kérés.

Példaként felmerülő kérdések a vizsgált ügy jellegétől függően ^

  1. Alátámasztható-e a bejelentett betörés?
  2. Milyen típusú betörőszerszámot használtak?
  3. Van-e kapcsolat a gyanúsítottnál lefoglalt valamely szerszámmal?
  4. Az előkerült törött darabok ugyanazon tárgy részei-e, például járműlámpa, csomagolószalag vagy kábelek töredékei?
  5. Igazolható-e szerszám használatával elkövetett szabotázs, vagy az esemény más okokra vezethető vissza, például palackkupak manipulálására, fémkerítés felfeszítésére, gyümölcsfák törzsének vagy kábeleknek az elvágására?
  6. A konkrét drótkerítést a vizsgált szerszámmal vágták-e el?
  7. A vizsgált csavarhúzót használták-e a betörésnél?
  8. A vizsgált kalapácsot használták-e a tárgy összetörésére?
  9. A vizsgált lemezvágó ollót használták-e a lakat elvágására?
  10. A vizsgált vágóeszközt használták-e kábelek elvágására?
  11. A vizsgált fejszét használták-e a fatörzs elvágására?
  12. A vizsgált metszőollót használták-e ágak levágására?
  13. Kapcsolatban állnak-e a lefoglalt fém matricák vagy számbeütő bélyegek a benyomott számokkal?
  14. Összeegyeztethető-e egy hajócsavar emelkedése az okozott kárral vagy sérüléssel?
topbackadd