A fogalmak meghatározása ^
A fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, robbanószerkezetek és más kapcsolódó tárgyak alatt a “Fegyverekkel, lőszerekkel, robbanóanyagokkal stb. kapcsolatos kérdések szabályozásáról” szóló 2168/1993. sz. törvény 1. cikkében meghatározott tárgyakat kell érteni. Közelebbről:
FEGYVER minden olyan szerkezet, amely bármilyen módon előállított hajtóerő segítségével lövedéket, vegyi anyagot, sugarat, lángot vagy gázt bocsát ki, és alkalmas arra, hogy személynek sérülést vagy egészségkárosodást, dologban kárt okozzon, illetve tüzet idézzen elő; különösen minden lőfegyver, bármilyen típusú kézigránát és akna, továbbá minden olyan eszköz, amely bármilyen módon a fentiekben említett hatásokat képes előidézni.
A fegyverek fő csoportjai: huzagolt csövű lőfegyverek, sima csövű vadászfegyverek és légfegyverek.
Huzagolt csövű lőfegyverek mindazon lőfegyverek, amelyek csövének belső felülete nem sima, hanem csavarvonalú huzagolással – hagyományos vagy poligonális kialakítású barázdákkal – rendelkezik, jobbmenetű (R) vagy balmenetű (L) irányban.
Sima csövű vadászfegyverekaz egy- vagy kétcsövű, ismétlő vagy félautomata vállfegyverek, amelyek csövének belső felülete sima, nem huzagolt, és amelyek teljes hossza, csőhossza, tárkapacitása és rendeltetése megfelel a fent említett törvény előírásainak. Görögországban hagyományos és széles körben elterjedt eszközei a bűncselekmények elkövetésének.
További említésre méltó fegyverek azok is, amelyek más tárgy alakját viselik. Ezek a rejtett kivitelű fegyverek lehetnek szabványos, gyári gyártmányúak vagy házilagos készítésűek. A legelterjedtebbek: a “tollfegyver”, amely fém írótoll alakú, valamint a “kulcstartó-fegyver”, amely kisméretű fém kulcstartóhoz hasonlít, és külsőre akár gépjárműriasztó be- és kikapcsolására szolgáló távirányítónak is tűnhet.
Légfegyverek azok a fegyverek, amelyek sűrített levegővel vagy szén-dioxid felhasználásával működnek, és fémből, műanyagból vagy más anyagból készült lövedéket lőnek ki.
A fentieken túl fegyvernek minősülnek továbbá, a 2168/1993. sz. törvény alapján, a támadásra vagy védekezésre alkalmas tárgyak, különösen: vegyi anyagok kilövésére (SPRAY) vagy elektromos energia kisütésére szolgáló mechanizmusok és eszközök; mindenféle kés, kivéve azokat, amelyek birtoklását a törvényben meghatározott rendeltetés igazolja; boxer, fém- vagy más anyagú bot, továbbá lánccal vagy kötéllel összekapcsolt bot (nunchaku); szablya, lándzsa, kard, rövid kard, bajonett, tőr, íj, számszeríj (ARBALETE) és rendőrbot; olyan tárgyak vagy eszközök, amelyek öngyulladó, illetve érzéstelenítő vagy irritáló vegyi anyagokat lőnek ki, és támadásra vagy védekezésre szolgálnak; valamint hegyes fémtárgyat, azaz szigonyt kilövő búvárpuskák. E törvény hatálya alá tartoznak továbbá: bármely fegyverre felszerelhető hangtompítók; a cél vagy a fegyver irányzékának megvilágítására szolgáló készülékek és berendezések; fegyverre szerelhető céltávcsövek, mindenféle irányzék és lövészeti szimulátor; fegyverek és robbanószerkezetek pótalkatrészei, részei és tartozékai, továbbá lőszeralkatrészek; lőfegyver-utánzatok (REPLICA), amennyiben valódi fegyverré alakíthatók; valamint a lényeges alkatrész hiánya vagy meghibásodása miatt működésképtelen lőfegyverek.
LŐSZEREK mindenfajta, lövés leadására szolgáló eszköz és készlet, különösen a katonai puskák, automata fegyverek, lövegek, pisztolyok és revolverek töltényei, a nehézfegyverek és tüzérségi eszközök lövedékei, továbbá azok a robbanóanyagokból, robbanószerkezetekből vagy ezek kombinációjából álló rendszerek, amelyek önmagukban alkalmazhatók, illetve lapos vagy ívelt röppályán tüzelő fegyverekből kilőhetők. A lőszer fogalmába tartoznak annak aktív vagy alkotóelemei is – csappantyúk, hüvelyek, lövedékek, lassan égő anyagok stb. –, továbbá az ártalmas vegyi anyagot tartalmazó töltények.
ROBBANÓANYAGOK azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek bármely okból kémiai átalakuláson mennek keresztül, és magas hőmérséklet- és nyomásviszonyok között gáztömeggé alakulnak, ballisztikai vagy robbanási hatást előidézve.
ROBBANÓSZERKEZET minden olyan eszköz, amely bármely robbanóanyag felrobbanását képes előidézni.
A fegyverekkel, lőszerekkel, robbanóanyagokkal és robbanószerkezetekkel kapcsolatos kérdéseket – így különösen a behozatalt, kivitelt és újrakivitelt, tranzitszállítást, fegyverek és robbanóanyagok gyártását, javítását és összeszerelését, kereskedelmét és forgalmazását, birtoklását, viselését, a fegyverek és robbanóanyagok szállítását, a robbanóanyagok felhasználását, a fegyverhasználatot, az indokolatlan lövöldözést, a lefoglalást és elkobzást, az engedélyeket, a fegyverek alkalmasságát, a lőtereket stb. – a jelenleg hatályos 2168/1993. sz. törvény rendelkezései szabályozzák.

Laboratóriumi vizsgálatok ^
Nemzetközileg elismert, tudományosan megalapozott és bíróság előtt elfogadott tudományos-technikai módszerek alkalmazásával laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat végzünk a lőfegyverekkel és más fegyverekkel összefüggő tárgyakon és tárgyi bizonyítékokon, az alábbi célokból:

1. A fegyverek és lőszerek általános jellemzőinek azonosítása, típusuk, fajtájuk és működőképességük meghatározása, továbbá a hüvelyek, lövedékek és más kapcsolódó tárgyak típusának és fajtájának megállapítása.
2. A fegyverek és lőszerek ballisztikai képességeinek megállapítása, összefüggésben a használatuk által előidézett sérülési és egyéb következményekkel.
3. A fegyvereken, hüvelyeken, lövedékeken és kapcsolódó tárgyakon található egyedi jellemzők és nyomok azonosítása, speciális összehasonlító mikroszkóppal végzett összehasonlító vizsgálat útján, a használt fegyver azonosságának vagy a vizsgált tárgyak közötti összefüggésnek a megállapítása céljából.
4. Minden más, támadásra vagy védekezésre szolgáló tárgy vizsgálata, például fegyverutánzatoké, rejtett kivitelű fegyvereké, elektromos kisütésű fegyvereké, késeké, spray-ké stb.
5. Annak megállapítása, hogy a vizsgált tárgyak a fegyverekről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok hatálya alá tartoznak-e.

Helyszíni szemle – Értékelés – Az eredmények hasznosítása ^
Ezenfelül elvégezzük:

1. A lövések helyszínének szemléjét a külső, cél- és sebballisztikai kérdések – például a lövés helye, a lövedékek röppályája és iránya, valamint a ballisztikai hatások – meghatározása céljából.
2. A helyszín szemléltető bemutatását & rekonstrukcióját a vizsgált cselekmény elkövetési körülményeinek megértése és pontos megállapítása érdekében.
3. Állami és más laboratóriumok, illetve szakértők fegyverekkel és kapcsolódó tárgyakkal összefüggő laboratóriumi vizsgálati jelentéseinek ballisztikai értékelését, például lövési maradványok (GSR) kimutatásakor a feltételezett elkövető kezén vagy ruházatán, továbbá a vizsgált tárgy ballisztikai alkalmasságának megállapításakor.
4. A további vizsgálatot igénylő adatok hasznosítását: a kriminalisztikai szempontból jelentős pontok kijelölését további elemzés, dokumentálás és szemléltetés céljából, valamint azoknak a pontoknak a feltárását, amelyek laboratóriumi vizsgálata és kiértékelése lehetséges lett volna, de ilyen vizsgálatot nem kértek.

Az adott ügytől függően feltehető példakérdések ^

1. Milyen fegyvert használtak?
2. Hány fegyvert használtak?
3. Milyen ballisztikai képességekkel rendelkezik a fegyver?
4. Fennáll-e a fegyver hibás működése vagy működési zavara?
5. Hol helyezkedett el a lövő?
6. A lövő helyzete összhangban áll-e a sérülési és ballisztikai eredménnyel?
7. Milyen lövedékpálya vagy irány következik az igazságügyi orvosszakértői jelentés megállapításaiból?
8. Összhangban állnak-e az érintettek vallomásai a ballisztikai és sérülési eredményekkel?
9. Közvetlenül érte-e a lövés a célt, vagy a lövedék előzőleg gellert kapott?
10. Véletlen elsülésről vagy balesetről van-e szó?
11. Öngyilkosságról van-e szó?
12. Milyen ballisztikai képességekkel rendelkeznek a rejtett kivitelű fegyverek, például a toll- vagy kulcstartó-fegyverek?
13. A gyanúsított kezén kimutatott lövési maradványok lövés leadásából vagy más okból származnak?
14. Az üvegtáblákon, gépjárműveken vagy más tárgyakon keletkezett sérüléseket lövés vagy más ok idézte elő?